|
www.legiregeszet.com
|
civertan stúdió
|
|
Legfrissebb cikkek:
2010-03-05
Megjelent a Szép Magyarország 2010/1. száma | részletek A 2010-es Szép Magyarország Magazin első számának tartalmából -Visegrád ezer éve -Ispáni vár -Az esperesi templom -Láthatatlan Visegrád- A rómaiak emlékezete És még rengeteg...
2010-02-23
Hogy Mutatkoznak a Régészeti Helyek | részletek Légi régészeti nyelven 2 típusú táj van: Lelőhelyek, amik még mindig valamennyire kiállnak a földből, mint a kastélyok, erődök, várak (dombok és árkok maradékai) vagy tumuli...
2010-02-18
Archeológiai Alkalmazások és Légi Fényképek | részletek A légi archeológia fő applikációja a régészeti felmérés. Archeológiai helyek növekvő mértékben veszélyeztetve vannak. A fő veszély az erózió, kifejezetten olyan helyeken, ahol az agrikultúra...
2010-02-18
A magyar régészet korszakai a 20. században | részletek A századelő és a két világháború közötti korszak Ugyanakkor a légirégészet terén, Neogrády Sándornak (1894–1966) köszönhetően, lépést tartottunk a nemzetközi kutatással. Radnóti Aladár...
2010-02-14
Rövid Történet a Légi Archeológiáról | részletek Légi régészet egy régi prospekciós technika. Az első próbálkozás a távoli látszat régészetbeli használatának már a múlt században történt. Egy kevés légi fénykép megmaradt ezekből az időkből.... |
|
Légifotós termékajánló:
Megjelent a Civertan Stúdió új váras kártyája 2009 karácsonya előtt, melynek lapjain 55 magyar vár légifotója, és 55...
A „Magyarország várainak topográfiája” sorozat második, a mai Heves megyét tárgyaló kötete – a...
A Magyar várak légifotókkal teletűzdelt fotóalbum újrakiadásáról döntött az Anno Kiadó (nagy örömömre). Megjelent a... |
Légifotós termékek
Megjelent a Heves megye várai az őskortól a kuruc korig című kötet A „Magyarország várainak topográfiája” sorozat második, a mai Heves megyét tárgyaló kötete – a korábbi Borsod-Abaúj-Zemplén megye erődítményeiről szóló munkához hasonlóan – egy olyan rendszerbe foglalt adattár (segédkönyv), amely a teljességre törekedve kívánja bemutatni a tárgyalt terület adott korszakban fennállt valamennyi várát és minden olyan egyéb erősségét, erődített helyét, amelyet a védelem, ill. a védekezés céljára mesterségesen hoztak létre. Fő célja, hogy magáról az erősségről, azaz a terepen megjelenő történeti forrásról, annak topográfiai helyzetéről, méretéről, jellegéről, ismert építményeiről megbízható naprakész adatokkal szolgáljon. A szerzők ezért a várkutatás legújabb eredményei alapján alapvetően egy topográfiai adattár összeállítását tekintették feladatuknak. Heves megye esetében ugyanakkor a tárgyalásra kerülő emlékek sorát bővítve, számba vették a még egyértelműen nem értékelhető vagy épp a továbbiakban a kutatásból kizárandó objektumokat is. A jelen munka tehát nemcsak szakkönyv kíván lenni, hanem bizonnyal hasznosan veheti kézbe a kötetet a régészet, a helytörténet, a hadtörténet, az építészet vagy akár hazánk története iránt érdeklődő és természetesen a hevesi táj szépségeit felfedezni kívánó természetjáró egyaránt.
|
|
|