|
www.legiregeszet.com
|
civertan stúdió
|
|
Legfrissebb cikkek:
2010-03-05
Megjelent a Szép Magyarország 2010/1. száma | részletek A 2010-es Szép Magyarország Magazin első számának tartalmából -Visegrád ezer éve -Ispáni vár -Az esperesi templom -Láthatatlan Visegrád- A rómaiak emlékezete És még rengeteg...
2010-02-23
Hogy Mutatkoznak a Régészeti Helyek | részletek Légi régészeti nyelven 2 típusú táj van: Lelőhelyek, amik még mindig valamennyire kiállnak a földből, mint a kastélyok, erődök, várak (dombok és árkok maradékai) vagy tumuli...
2010-02-18
Archeológiai Alkalmazások és Légi Fényképek | részletek A légi archeológia fő applikációja a régészeti felmérés. Archeológiai helyek növekvő mértékben veszélyeztetve vannak. A fő veszély az erózió, kifejezetten olyan helyeken, ahol az agrikultúra...
2010-02-18
A magyar régészet korszakai a 20. században | részletek A századelő és a két világháború közötti korszak Ugyanakkor a légirégészet terén, Neogrády Sándornak (1894–1966) köszönhetően, lépést tartottunk a nemzetközi kutatással. Radnóti Aladár...
2010-02-14
Rövid Történet a Légi Archeológiáról | részletek Légi régészet egy régi prospekciós technika. Az első próbálkozás a távoli látszat régészetbeli használatának már a múlt században történt. Egy kevés légi fénykép megmaradt ezekből az időkből.... |
|
Légifotós termékajánló:
Megjelent a Civertan Stúdió új váras kártyája 2009 karácsonya előtt, melynek lapjain 55 magyar vár légifotója, és 55...
A „Magyarország várainak topográfiája” sorozat második, a mai Heves megyét tárgyaló kötete – a...
A Magyar várak légifotókkal teletűzdelt fotóalbum újrakiadásáról döntött az Anno Kiadó (nagy örömömre). Megjelent a... |
Régészrobotok járják a tengerek mélyét
A víz alatti roncsok nem csak a hajózási technológia változásaiba, hanem a múlt gazdaságába, kereskedelmébe, kultúrájába és néha a háborúkba is bepillantást nyújtanak. Vizsgálatuk egész mostanáig kiemelten nehéz volt, ám egy új generációs robot kifejlesztésével hamarosan több száz, eleddig elérhetetlen roncs megismerése válik majd lehetővé. A tenger alatti régészet eddig főként csak a profi búvárok területe volt. A kutatócsoportok a mélyvízi területeket legtöbbször mini tengeralattjárókkal vizsgálták, amelyek igen költségesek voltak. A sekély vizek roncsai könnyebben kutathatók, de jóval hamarabb is mennek tönkre: a viharok is nagy kárt tehetnek bennük, valamint a tengeri növények és a korallok is - amik fényt igényelnek a növekedéshez – benövik, a szabadúszó búvárok pedig gyakran kifosztják őket. Épp ezért tűnik fontosnak, hogy jelenleg egy új generációs, olcsó, szabadon úszó víz alatti eszközt (AUV) fejlesztenek, amely a korábbiakkal ellentétben nem igényel huzalos irányítást, és sokkal szabadabban mozoghat a vízben; nem utolsósorban pedig sokkal több hajótípus lehet képes fogadására.
1 |
Szóljon hozzá Ön is! |
|
|