A légirégészet története

Légi régészet egy régi prospekciós technika. Az első próbálkozás a távoli látszat régészetbeli használatának már a múlt században történt. Egy kevés légi fénykép megmaradt ezekből az időkből. Többek között fennmaradt 1906-ból Stonehenge és a Forum Romanum (1906-1908) fényképe, melyek hőlégballonról készültek.Több szisztematikus kép készült az első világháborúban, amikor a német repülő hadosztály – Theodor Wiegard által irányított – lerombolt városokat fényképezték Sinaiban. Ezek voltak az első évek, amikor repülőgépeket használtak a légi régészetben.

Az 1920-as években a légi régészet teoretikus alapokat kapott. Két személy említésre méltó: O. G. S. Crawford Angliából és P. A. Poidebard Szíriából. Állítólag Crawford a légi régészet tudományos feltalálója: 1923 márciusában egy előadást tartott a Royalis Geografikus (földrajzi) Szövetségnek, ahol légi fényképeket mutatott a „kelták földjéről”, régi földi jegyű tájak körvonalait mutatta a Windmill Hill-nél, amit 1922-ben fényképezett. 1924-ben tette az első repülős régészeti szezonját Wessex felett, amiről több fekete-fehér magas minőségű képet készített.

A második világháború után több más nyugat európai ország is elkezdte a szisztematikus légi régészeti munkákat. Dr. J. K. St. Joseph kezdett el Anglia fölött repülni, ő volt a Cambridge Egyetem Légi Régészeti Kollekciójának a vezetője 1980-ig.
Ausztriában 1928-ig a repülés tiltott volt az első világháború utáni békeegyezkedések miatt. 1930-ban légi régészeti fotókat készítettek „Braunbergnél” és a Carnuntum közeli részekről, Alsó-Ausztriában. 1931-ben a Braumsbergről készült függőleges képsorozatot E. Nischer-Falkenhof analizálta ki, ami az ásatását alátámasztotta.

forrás: Wikipédia

Kapcsolódó linkek : legiregeszet.lap.hu | foldvarak.lap.hu