A légi fényképezés szerepe a régészetben

A légi fényképezés a régészeti lelőhely-felderítés és az ásatási terepi adatfelvétel egyre szélesebb körben használt módszere. Nyomvonalas beruházásokat megelőző régészeti prospekció során célszerű az egész nyomvonalat végigfényképezni, lehetőség szerint különböző napszakokban, a vegetáció fejlődésének különféle szakaszaiban. Erdőben, nehezen megközelíthető bozótosban a máskülönben nehezen felismerhető mesterséges terepalakulatok (földsáncok, halomsírok, stb.) felkutatásában is kiemelkedő szerepe van a késő ősztől tavaszig tartó időszakban a légi felderítésnek.

A feltárt területek dokumentálásához is használható a légi fényképezés. Míg hagyományosan e felvételek demonstrációs célokat és a terepi rajzok ellenőrzését szolgálják, pontosan vezérelhető eszközökkel készített felvételekből megfelelő átalakításokkal a rajzi dokumentációt megközelítő pontosságú (de a rajzokat nem helyettesíthető) ábrák készíthetők.

A légi fényképezéshez több módszer használatos: a hagyományos repülőgépes fényképezés mellett a sárkányrepülővel vagy motoros paplanernyővel végzett repüléseken túl egyre nagyobb szerepet kapnak a pilóta nélküli repülő szerkezetek. A meteorológiai léggömbökön kívül az utóbbi időben vált elérhetővé a forgószárnyas, kifejezetten légi felderítésre kifejlesztett távirányítható repülő.

Dr. Tomka Gábor
régész, Magyar Nemzeti Múzeum

Kapcsolódó oldalak:
legiregeszet.lap.hu | magyar-regesz.lap.hu

1 |

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 22 + 23