|
www.legiregeszet.com
|
civertan stúdió
|
|
Legfrissebb cikkek:
2011-11-22
Várak nyomában | részletek Feld István 60. születésnapjára a Castrum Bene Egyesület és a Civertan egy tanulmánykötettel lepte meg az Egyesület elnökét. A cikkek kapcsolódnak az ünnepelt szakmai munkásságához, a 30...
2011-11-22
Fejér megyei várak | részletek A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelenik meg Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfiai munka. A könyv nem előzmények nélküli, hiszen...
2011-11-01
Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig | részletek A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelenik meg Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfiai munka. A könyv nem előzmények nélküli, hiszen...
2011-08-12
Velencei-tó és térsége látványtérképen | részletek Elkészültünk 2011 nyarán a Velencei-tó környékének egyik látványtérképével - azért az egyikkel, mert három különbözőt kivitelezünk erről a térségről. A térkép saját festett alappal...
2011-08-08
Magyarországi kastélyok falitérképen | részletek Fali látványtérképek: Kifejezetten fali dekorációként hajtatlanul is készítettünk térképeket, így a Magyarországi kastélyok térképet is. Ha szeretne rácsodálkozni minden nap a... |
|
2011-11-22 - Fejér megyei várak | részletek
Légifotós termékajánló:
Fali látványtérképek: Kifejezetten fali dekorációként hajtatlanul is készítettünk térképeket, így a...
A magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe követi a Magyar várak látványtérkép hagyományait, melyben Ferenc...
Magyarország történeti és botanikus kertjeit bemutató tematikus turisztikai térkép. Kevesen gondolják, hogy... |
A korai várak a történeti forrásokban
A 900-1050 közti másfél évszázad várairól okleveles és elbeszélő források egyaránt tudósítanak. Legkorábbi adatainkat XI.századi adomány- és alapítóleveleknek köszönhetjük (1009: Veszprém, Székesfehérvár, Kolon, Visegrád, Úrhida; 1055: Tolna; 1061: Somogyvár; 1075: Bars, Csongrád,Tordavár). A későbbi időszak okleveleiben számtalan adatot találunk az államszervezés-kori várak körül kialakult ispánságokkal kapcsolatban. Ezek elsősorban a várföldekről, várnépekről, várjobbágyokról, ispánokról stb. szólnak, csak a legritkább -mondhatni kivételes- esetben esik szó magukról a várakról. Az elbeszélő források közül kettőt emelhetünk ki. Az egyik a közeli kortárs krónika-szöveg (annak különböző variánsai), a másik pedig Anonymus jóval később keletkezett gesta-ja. Az utóbbi mű kereken félszáz várat említ meg. A "Gesta" forrásértékéről formált nézetekkel egyetértve, véleményem az, hogy Anonymus írói tehetségére és -saját korában rendkívül figyelemre méltó-földrajzi, történelmi tájékozottságára alapozva konstruálta meg az új haza birtokba vételének "történet"-ét. Ha az általa tárgyalt várak jegyzékét végignézzük, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy valamennyi erődítmény a vizsgált korszakba tartozik (már amelyikről kézzelfogható ismerettel rendelkezünk), de csak Nyitra tekinthető biztosan fennállott honfoglalás előtti várnak. Vagyis Anonymus gondosan ügyelt arra, hogy saját korához képest köztudottan réginek számító várakat szerepeltessen történetében. Közös erénye a krónika-szövegekkel, hogy korántsem csak ispáni központként meghatározható erősségeket említ. Ha semmilyen terepismerettel nem rendelkeznénk, akkor is -ha másból nem, az idézett elbeszélő forrásokból- tudnánk, hogy ellentétben a felületes szakmai közfelfogással, kezdettől számolhatunk különféle funkciójú várakkal, köztük magánvárakkal is. A XII-XIII.század század okleveles anyagában az egyes várispánságokkal kapcsolatos említések általában nélkülözik magukkal a várakkal kapcsolatos adatokat , írott történeti forrásokban való feltűnésük időpontja így a forrásanyag esetlegességén, véletlenszerű szóródásán kívül mást aligha jelez. Forrás: www.atreus.extra.hu
1 |
Szóljon hozzá Ön is! |
|
|