Hogy Mutatkoznak a Régészeti Helyek

 

Légi régészeti nyelven 2 típusú táj van:

Lelőhelyek, amik még mindig valamennyire kiállnak a földből, mint a kastélyok, erődök, várak (dombok és árkok maradékai) vagy tumuli (?dombot vagy temetőt jelent). Ezek a fény-árnyék kontúrral érzékelhetőek. Ezért is hívják “árnyék jegyű” helyeknek.
Lelőhelyek, amelyek a földdel egybefolytak többnyire agrikultúra miatt. De még mindig hagytak lenyomatot maguk után, amelyek csak bizonyos kondícióban láthatóak. Lenyomattól függően úgy láthatóak, mint “földdel (tájjal) vagy gabonával (ültetvénnyel) jelölt” helyek.

Árnyék Jegyű Helyek

Ezek a lelőhelyek többé-kevésbé attól függően láthatóak, hogy mennyire prezervált a magasságuk, a hely színe és a növényzete, a repülés ideje és időszaka, repülési magasság, és a fényképezés szemszöge.

Majdnem minden lapos helynek szüksége van oldalsó/dölt napsugárra, hogy látható árnyéka legyen. Így tehát a repülési idő korán reggel vagy késő este a legjobb. Egy döntő eleme az árnyék jegyű helyeknek az idomok napsugár felé nyúló orientációja. Ha merőlegesek, akkor nagyon kihívó árnyékuk van. Ha az orientáció párhuzamos, akkor az árnyék gyenge és alig kiemelkedő.

A legjobb eredményt úgy lehet elérni, hogy a nappal ellentétben kell fényképezni az árnyék jegyű helyeket. Ebből a szögből az árnyék nem bújik el a tárgy elől. Mindemellett optimális időjárás is szükséges, amikor árnyékot fényképezünk.

Munkáink alatt, speciális problémát jelent, ha az árnyék jegyű helyek fák alatt vannak. Ha a fák levél hullajtóak, legjobb alkalom a fényképezésre télen van. Örökzöldeknél talán a legjobb, ha föld közeli felmerő technikát alkalmazunk. Árnyék jegyű helyek az év bármelyik részében fényképezhető.

Talaj (Föld) Jegyű Helyek

Amikor egy árok vagy egy gödör készül, a helyi földszín meg van bolygatva. Többnyire az újratöltött anyag más, mint az érintetlen talaj. A különbség kétrétű:
Elsősorban az anyag maga más. Újratöltött anyag nem olyan sűrűségű, laza elemeket tartalmaz, ami sötétebbnek látszik.
Másodsorban a szemcsék nagysága más, mint az érintetlen talajban lévőé.
Mindkét eset jobb víztartóvá teszi a földet, így a töltés sötétebbnek tűnik, mint a környező helye, ami jól látható a távolból.

Az ellenkező történik, ha a falak eltemetettek. Itt a sűrű kövek és salak nem szív fel vizet és a talaj könnyen szárazzá válik. Továbbá, kövek és salak ekézéssel/rotációval jutnak a napfényre, ami együtt a falakat világosabbá teszi, mint a környezet.

Talaj jegyű helyek többnyire tavasszal és télen felfedezhetőek ekézés/földforgatás után. Alacsony felhőzettel fényképezhető. A különböző töltelék anyagnak a tél elején és a végén egy különös hatása van, amit úgy hívnak “dér jegy” vagy “hó jegy”. Feltöltött árkok és falak meleget és hideget is őriznek. Ezért láthatóvá válnak olvadásnál vagy fagyásnál dér vagy enyhe hótakaróval. Reggel lehet őket rögzíteni, de csak pár óráig láthatóak.

Gabonával/Ültetvénnyel Jelölt Helyek

Gabonajegyek az eltemetett régészeti helyek nem-direkt következménye Láthatóságuk a talaj, klíma és növényzet típuson múlik. Nyáron a víz elpárolog a talajból, ami a növényzetnek szükséges lenne. Ez az úgynevezett Talaj Nedvesség Hiány (TNH). Növények különbözően reagálnak a TNH-ra. Némelyik hervadni kezd, más alacsonyabbra nő. De többnyire mélyebbre próbálnak gyökerezni, hogy mélyebb nedvesebb rétegekből vízhez jussanak. Mivel az újratöltött régészeti helyek jobban tárolnak vizet, a növényzet felettük jobban jut vízhez. Így azok magasabbra nőnek és később érnek, mint a környező növények (“pozitív jegyek”).

Pozitív jegyek a levegőből jól láthatóak (a földről is) kétféleképpen. A felettük lévő növényzet zöld marad hosszabb ideig és valamivel sötétebb és kontrasztot ad.  Továbbá ezek a növények magasabbra nőnek. Általában a magasság különbségek nem nagyok, de elég ahhoz, hogy árnyékkal megkülönböztethetővé váljon a dőlt napsütésben. Ahogy elképzelhető, az ellenkező történik a növényzettel az elásott falaknál: a növényzet hamarabb kifogy a vízből; hamarabb érnek, kevesebb ideig maradnak zöldek és alacsonyabbak (“negatív jegyek”). Majd mindenféle gabonának megvan a maga jegye, ha a kondíció optimális. Búza és árpafélék különlegesen hatásosak. Ezek gyorsan reagálnak a TNH-ra és ami fontos, hogy ezek nagyon sűrűn nőnek egymáshoz, ami részletes jeggyel szolgáltat.
A gabonajegyű helyeket legfőként májustól júliusig lehet felfedezni. Ha az idő száraz, téli gabona már kora tavasszal mutat jellegzetességeket.

Kapcsolódó starlapok:
legifoto-konyv.lap.hu | legiregeszet.lap.hu

1 |

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 34 + 34