Felsőtárkány

A hegyen bronzkori és utóbb Árpád-kori vár épült. A késő bronzkori sáncot három helyen vizsgálták meg kutatóárkokkal, de szerkezetére, felépítésére semmi adatot nem szolgáltatott az ásatás. A késő bronzkorból három házat teljesen, hármat részben tártak fel, ezeken kívül még gödrök és tűzhelyek kerültek elő. Mindez arra vall, hogy a hegy állandóan lakott volt ebben a korszakban is.

A középkorban az őskori sáncra habarccsal kötött kőfalat építettek körös-körül. A fal szélessége átlag 2 m és az ásatás idején néhol még 160–180 cm magasan is állt. A kőfalat azonban nem a sánc tetejébe alapozták, hanem a kifelé lejtősödő részébe. A sáncon és kőfalon kívül árok húzódik majdnem teljesen körbe, melyet két kutatóárok átvágtak. Az árok az őskori sánccal egy időben készült. A középkorban még nyitott volt, de akkor már lassan feltöltődött. Ma a kőfal omladéka borítja el nagy részét.

Az ásatást végző Párducz Mihály a kőfal korát a 13. században sejti. Előkerült egy 1244-es pénz is. Ez azonban nem okvetlenül a vár építésének idejét jelzi, az lehet korábbi is. Típusában leginkább az Erdélyben található korai kővárakra hasonlít. Okleveles, krónikás adat a várat egyáltalán nem említi.

Forrás: Dr. Dénes József  www.atreus.extra.hu

 Alaprajz: Nováki Gyula felmérése

Kapcsolódó startlapok:
legiregeszet.lap.hu | varkonyv.lap.hu | foldvarak.lap.hu

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 14 + 28