Az égből született várak

Heves megyében közel száz olyan feltételezett erődítményt, kisebb-nagyobb helyi védelmi egységet tartanak nyilván, amelyek többsége megerősítésre vagy cáfolatra, mindenesetre kutatói munkára vár - számolt be róla a Heves Megyei Hírlap.

László János mintegy háromszázezer légi fotóból álló archívumában a Heves megyét felülnézetből megörökítő több ezer felvételből rengeteg segíti a régészeti azonosítást vagy éppen terepmunkát. Az elmúlt évtized fotói nem utolsósorban a várkutatás számára is izgalmas kiindulópontként szolgálnak. A légi fotózás titkához tartozik, hogy nem mindegy, milyen napszakban, napállás és fényviszonyok mellett, illetve milyen időjárási viszonyok közt s vegetációs időszakban készül a fotó. Mert ezek a körülmények mind befolyásolják, hogy mennyire jól rajzolódnak ki a részletek, az egykori bástyák, falak, sáncok és árkok nyomai például egy szántóföldön, mezőn vagy fás borítású területen.

Bükkszék-Pósvár

Bükkszék-Pósvár légifelvételen

Van, hogy a csapadékszegényebb időszak kedvez annak, hogy a környezetüknél jobban sárguló növények elárulják, valahol a talajszint közelében falmaradvány húzódhat. Máskor a belvíz tárja föl a historikus értéket. Füzesabony mellett így bukkantak egy feltételezett földvár körvonalaira a levegőből. Az eddig ismeretlen Árpád-kori erődítmény igazolása azonban még további kutatásra is vár.

Az élet azóta sem állt meg, hogy a hazai középkori várkutatás fontos műhelyének számító, a mátrafüredi Bene-várról elnevezett Castrum Bene Egyesület, illetve a tavalyi helyi konferencia megrendezésében is közreműködő, Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának közös kiadásában megjelent Heves megye vártopográfiája.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi Irodájának műemlék-felügyelője hozzátette: a kötetben megjelent közel száz, pontosan 94 feltételezett, további kutatást igénylő bizonytalan, illetve tévesen várnak tartott helyszínként és objektumként nyilvántartott megyei egység jó része még szakmai utánajárásra vár. Heves megyében 55 meglévő, s további 11 elpusztult várat, lelőhelyet ismerünk. Ennek alapján hazai viszonylatban – a fennmaradt emlékek számát tekintve – a megye történelmileg jó adottságokkal rendelkezik.

A térségben 13 azonosított és 4 azonosítatlan sík vidéki várat találhatunk. Közülük 9 őskori, egy római kori – a hatvani őrtorony a megye egyetlen ilyen római kori maradványa – és 7 középkori – egy 10-11. századi földvár –, továbbá templom- és városerődítések.

Heves megyei várak

Meglévő, azonosított: 55
Például: Abasár – Ajnácskő, Bükkszék – Pósvár, Egerszalók – Maklyán-vár, Gyöngyössolymos – Nyesett-vár, Parád – Veres-vár

Elpusztult: 11, ezek: Aldebrő – Csalavár, Gyöngyös – településerődítés, Hatvan – településerődítés, Heves – vár, Tarnaszentmária – Dobi-vár, Várhegy Noszvaj – Castellum (C), Bükkszenterzsébet – C., Pétervására – C., Tarnalelesz – C., Visonta – Toronyhely

Azonosításra vár: 94

Forrás: http://www.mult-kor.hu/

További légi fotók várakról, földvárakról, erődítésekről >>itt

Kapcsolódó oldalak:
http://www.varak.hu/ | http://www.varak3d.hu/

1 |

Szóljon hozzá Ön is!