|
www.legiregeszet.com
|
civertan stúdió
|
|
Legfrissebb cikkek:
2010-07-20
Könyv László Gyula felgyői ásatásairól | részletek A huszadik századi magyar régészet egyik meghatározó alakja, László Gyula professzor két évtizeden át Felgyő közelében végezett ásatásának eredményeit dolgozták föl a Móra Ferenc Múzeum munkatársai...
2010-07-15
Veszprém megyei vártúrák - Megjelent a Szép Magyarország magazin legfrissebb lapszáma | részletek Megjelent a Szép Magyarország magazin legfrissebb lapszáma, benne hét Veszprém megyei vár történetének és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeinek leírásával. ...
2010-07-14
Monumentális kőkori kultuszhely Baranyában | részletek A késő neolitikum időszakából származó, az úgynevezett lengyeli kultúrához köthető monumentális körárok-rendszert fedeztek fel a Baranya megyei Szemely község határában, amely egyfajta kőkorszaki...
2010-06-28
Különleges hajóroncsot találtak a Michigan-tóban | részletek Tökéletesen konzerválódott 112 éves hajóroncsra bukkantak a Michigan-tóban. A 90 méter hosszú, fából készült teherszállító gőzhajó a hideg víz és az áramlásoktól mentes mélység miatt maradhatott...
2010-06-25
Északi Várak Útján 2010 – megjelent a Szép Magyarország magazin tematikus különszáma | részletek Kedves Olvasóink! Több mint húsz magyarországi vár és kastély történetével ismerkedhetnek meg a Szép Magyarország magazin legfrissebb, 2010. júniusában megjelent tematikus lapszámában.... |
|
Légifotós termékajánló:
Megjelent a Civertan Stúdió új váras kártyája 2009 karácsonya előtt, melynek lapjain 55 magyar vár légifotója, és 55...
A „Magyarország várainak topográfiája” sorozat második, a mai Heves megyét tárgyaló kötete – a...
A Magyar várak légifotókkal teletűzdelt fotóalbum újrakiadásáról döntött az Anno Kiadó (nagy örömömre). Megjelent a... |
Ásatások Solt–Tételhegyen II. rész
A 2005–2007 közötti ásatások A 2005–2007 között folyó ásatások során mintegy 750 négyzetméter felületen feltárták egy 11–12. századi soros temető mintegy száz sírját, egy gótikus templom támpillérekkel erősített szentélyét, a téglasor alapozású oltárt, egy későbbi sekrestye maradványait – a középkori templom körül sűrűn elhelyezkedő temetkezésekkel együtt. Említésre méltó egy 14–15. századból származó keresztelőmedence és a freskótöredékekből rekonstruálható felszentelő kereszt ábrázolása.
Az ásatás szakmailag egyik legfontosabb mozzanata a Tételhegy északnyugati végén levő kéthektáros dombot övező árok átvágása volt, amivel bizonyítani lehetett, hogy az itt elhelyezkedő sánccal–árokkal körülvett erődítés őskori eredetű, és a késő bronzkorra keltezhető (urnamezős kultúra). Az idők során elpusztult védműveket az Árpád-korban többször megújították, míg a 13. század végén – 14. század elején egy település házai kerültek az addigra „elkopott” sáncok tetejére.
A cikk folytatása és forrása:
Kapcsolódó startlapok:
1 |
Szóljon hozzá Ön is! |
|
|