A várak szerepe

A vizsgált honfoglalás- és államszervezés-kori várak funkcióját nem lehet statikusan értelmezni. Szent István korában és később már könnyen meghatározható, hogy mely erődítmények voltak vármegyék központjai, melyeket tarthatunk körülhatárolt területtel nem rendelkező várispánság központjának, avagy egy megyénél kisebb igazgatási egység (conpagus, districtus) székhelyének. A korábbi - a keresztény monarchia megszervezése előtti - időszak társadalmi-területi-igazgatási viszonyainak rekonstrukciója azonban még nem kellően világos. ěgy a 11.század első felében meghatározható szerepkörét egy-egy vár -amely vélhetően már a X.század korábbi évtizedeiben is fennállt- nem kizárt, hogy csak az ún. államszervezés során kapta.

Az ismert erősségek nagyobb részét a különböző igazgatási központok teszik ki. Egy jóval körülhatároltabb csoportot határvédő várnak határozhatunk meg (ide értve az ország belső területére vezető utak folyóátkelőit biztosító erőditményeket is).
Két hely nagyságrenddel emelkedik ki még legjelentősebb méretű sáncvárak közül is, védett területük 100 ha körüli (Bény a Garam és Malomfalva a Maros mellett).

Mindkettő több ezres hadsereg védett táborozását, gyülekezését tette lehetővé.
A legizgalmasabbnak mégsem ezek számítanak, hanem azok a várak, amelyeket megjelenésük, erődítésmódjuk, történeti, vagy történeti-földrajzi adataik alapján a XI.század első felében is magánváraknak kell tartanunk. Ezek a várak egytől-egyig nemzetségek birtokain, azokon belül is központi jelentőségű helyeken találhatók. Jól mutatják azt a folyamatosságot, ami azokra a honfoglaló nemzetségre jellemző, amelyek még a XIII.század végén is számon tartották eredeti birtokszerző őseiket. A 14 valószínűsíthető erődítmény - az államszervezet igazgatási rendszerébe illeszkedő várakhoz hasonló módon- az ország különböző tájain helyezkedik el. Találunk belőlük a honfoglalóktól leszármazó genus-ok földjén (Aba nemzetség: Gyöngyös-Muzsla; Balog-Semjén nemzetség:Oros; Bár-Kalán nemzetség: Alpár,Szekcső; Csák nemzetség: Csákvár,Zámoly,Vérteskeresztúr; Miskolc nemzetség:Várad/Bars; Örsúr nemzetség: Örsúrvára; Sártvány-Vecse nemzetség: Poroszló) éppúgy mint a nyugati lovagoktól leszármazó jövevény nemzetségek ( Gutkeled nemzetség: Tasvár/Sárvár; Győr nemzetség: Zselicszentjakab; Hontpázmány nemzetség: Baráti, Beszterec) birtokain.

Feltűnő, hogy több helyütt maguknak a korábbi sáncváraknak a területén a későbbiekben egy-egy "nemzetségi" monostor épült (Vérteskeresztúr, Tasvár/Sárvár, Zselicszentjakab, Beszterec). A felsoroltak mind korai bencés apátságok, közülük egynek pontos alapítási dátumát is ismerjük. Győr nemzetségbeli Ottó későbbi nádor 1061-ben alapította a somogyi Zselicszentjakabot.

Forrás: www.atreus.extra.hu

Kapcsolódó oldalak:
www.legifoto.com | varkonyv.lap.hu | varepiteszet.lap.hu

1 |

Szóljon hozzá Ön is!