|
www.legiregeszet.com
|
civertan stúdió
|
|
Legfrissebb cikkek:
2010-07-20
Könyv László Gyula felgyői ásatásairól | részletek A huszadik századi magyar régészet egyik meghatározó alakja, László Gyula professzor két évtizeden át Felgyő közelében végezett ásatásának eredményeit dolgozták föl a Móra Ferenc Múzeum munkatársai...
2010-07-15
Veszprém megyei vártúrák - Megjelent a Szép Magyarország magazin legfrissebb lapszáma | részletek Megjelent a Szép Magyarország magazin legfrissebb lapszáma, benne hét Veszprém megyei vár történetének és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeinek leírásával. ...
2010-07-14
Monumentális kőkori kultuszhely Baranyában | részletek A késő neolitikum időszakából származó, az úgynevezett lengyeli kultúrához köthető monumentális körárok-rendszert fedeztek fel a Baranya megyei Szemely község határában, amely egyfajta kőkorszaki...
2010-06-28
Különleges hajóroncsot találtak a Michigan-tóban | részletek Tökéletesen konzerválódott 112 éves hajóroncsra bukkantak a Michigan-tóban. A 90 méter hosszú, fából készült teherszállító gőzhajó a hideg víz és az áramlásoktól mentes mélység miatt maradhatott...
2010-06-25
Északi Várak Útján 2010 – megjelent a Szép Magyarország magazin tematikus különszáma | részletek Kedves Olvasóink! Több mint húsz magyarországi vár és kastély történetével ismerkedhetnek meg a Szép Magyarország magazin legfrissebb, 2010. júniusában megjelent tematikus lapszámában.... |
|
Légifotós termékajánló:
Megjelent a Civertan Stúdió új váras kártyája 2009 karácsonya előtt, melynek lapjain 55 magyar vár légifotója, és 55...
A „Magyarország várainak topográfiája” sorozat második, a mai Heves megyét tárgyaló kötete – a...
A Magyar várak légifotókkal teletűzdelt fotóalbum újrakiadásáról döntött az Anno Kiadó (nagy örömömre). Megjelent a... |
A várak mennyisége
A honfoglalás és államszervezés korának, a nagyjából 900 és 1050 közé tehető időszaknak a későbbi korokhoz viszonyítva kevesebb várat tulajdoníthatunk. Számukat illetően a legtöbb kutató -a téma alaposabb vizsgálata híján- úgy nyilatkozna, hogy az a jelzett korszak utolsó harmadában 50 körül mozoghat. A korábbi időszakot, a X.századot ebből a szempontból is nyugodtan tekinthetjük bizonytalan megítélésűnek. A korszakkal foglalkozó történészek és régészek egy része legszívesebben valamennyi várat a Géza nagyfejedelem és I.István király nevéhez köthető "államszervezés" idejére keltezné. Más szakemberek szerint viszont a nagy alapterületű és szélestalpú sánccal övezett erőditmények korábbiak a 970 utáni időszakra jellemző -technológiailag fejlettebb színvonalú- de kisebb védett területű, karcsú-sáncos váraknál. A vizsgált várak számát egy gyors - ezért teljességre korántsem igényt tartó - adatgyűjtés nyomán egyelőre 145-re teszem. A Szent István-kori megyék és az általa alapított püspökségek székhelyeit vettem alapul. Figyelembe vettem azokat a központokat is, amelyeknél még nem azonosítottuk közelebbről a tárgyalt korszakból származó erődítményeket. Bekerültek azok a főesperességi központok is, ahol ismerünk korai Árpád-kori várat. Azon helyek is számbavételre kerültek, amelyek megyének nem minősülő későbbi várispánságok központjai voltak. Mindezeken kívül szerepelnek azok az erődítmények, amelyeket a XI.századi eseményeket elbeszélő hazai vagy külföldi források említenek. Végül, de nem utolsó sorban felvettem a listába a felsorolt szempontok alapján megismertekkel azonos típusú, régészetileg többé-kevésbé ismert várakat.
Forrás: www.atreus.extra.hu
1 |
Szóljon hozzá Ön is! |
|
|