A várak építési ideje

A tárgyalt másfélszáz-éves kor közel 150 vára a fenntiekből következően nem egy időben épült. Egyetértve Nováki Gyula és Sándorfi György korábbi megállapításaival, magam is úgy látom, hogy a sáncvárakat építési idejüket tekintve egy archaikus X.századi és egy modernebb "államszervezés"-kori csoportra lehet osztani. A régi sáncvárak elavulásával, sáncuk fa tartószerkezetének elkorhadásával szükségessé vált, hogy a védelmi szempontból alkalmatlanná lett erősségeket egy vagy két újjáépítés, magasítás után vagy felhagyják, vagy átépítsék kőbe.

A legkorábbi kőépítkezések időben akár párhuzamosak is lehettek az ún. átmeneti típusú, karcsú sáncos várak egy részével.
Számos helyről rendelkezünk egyértelmű "terminus post quem" jellegű bizonyítékkal arra, hogy a széles talpú sánccal övezett várakat a magyar honfoglalás után építették (Szabolcs, Zemplén, Borsod, Győr -hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki). Úgy tűnik a régészetileg megfogható -elsősorban felvidéki- IX.századi szláv várak eltérő típust képviselnek (Dévényújfalu, Szentgyörgy,Szepessümeg stb.).

Nem is az alsó, hanem igazából a felső időhatár kérdése az izgalmas a magyar társadalomtörténet szempontjából. Noha a régészeti leletek és megfigyelések értelmezésén alapuló kronológia jelenleg nem képes segitséget nyújtani a probléma megoldásában, mégsem teljesen reménytelen a helyzet.
Kétféle argumentációval is élhetünk. Az egyik a források hallgatásán alapul. A sáncvárakról általában elmondható, hogy igazából nem szerepelnek a történelemben.

Feltűnő, hogy valamennyi esetben, amikor a XI-XII.században egy-egy várral kapcsolatban harci cselekményről hallunk, csupa olyan erődítményről van szó, amelynek védővonalát átépítették kőbe. Lehet azonban más módon is érveket hozni a sáncvárak élettartama felső időhatárának meghatározásához. Nyilvánvalóan megszűnt egy-egy vár használata akkor, amikor a fölöslegessé vált erődítmény területét egyházi intézmény alapítására használták fel (bár kivételes esetben "társbérlet"-re is vannak példák: Esztergom, Győrszentmárton), vagy mondjuk köznépi temetőt nyitnak a várbelsőben. Az előbbire példaként Somogyvárt, Vasvárt sorolhatjuk, az utóbbira Abaújvárt, Aradot.

Tehát a X.században is számolhatunk olyan erődítményekkel, amelyek egy-egy vezér ("törzsfő", nemzetségfő) központját, székhelyét jelentették. A keresztény állam szervezése során a legtöbb esetben ezekből lettek a megyék ún. ispáni várai. Ezek a várak lehettek jórészben már a honfoglalás óta egy-egy kisebb terület, vagy akár egy-egy "ország" központjai.

A cikk forrása: www.atreus.extra.hu

Kapcsolódó oldalak:
www.legifoto.com | legiregeszet.lap.hu

1 |

Szóljon hozzá Ön is!