|
www.legiregeszet.com
|
civertan stúdió
|
|
Legfrissebb cikkek:
2010-07-20
Könyv László Gyula felgyői ásatásairól | részletek A huszadik századi magyar régészet egyik meghatározó alakja, László Gyula professzor két évtizeden át Felgyő közelében végezett ásatásának eredményeit dolgozták föl a Móra Ferenc Múzeum munkatársai...
2010-07-15
Veszprém megyei vártúrák - Megjelent a Szép Magyarország magazin legfrissebb lapszáma | részletek Megjelent a Szép Magyarország magazin legfrissebb lapszáma, benne hét Veszprém megyei vár történetének és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti értékeinek leírásával. ...
2010-07-14
Monumentális kőkori kultuszhely Baranyában | részletek A késő neolitikum időszakából származó, az úgynevezett lengyeli kultúrához köthető monumentális körárok-rendszert fedeztek fel a Baranya megyei Szemely község határában, amely egyfajta kőkorszaki...
2010-06-28
Különleges hajóroncsot találtak a Michigan-tóban | részletek Tökéletesen konzerválódott 112 éves hajóroncsra bukkantak a Michigan-tóban. A 90 méter hosszú, fából készült teherszállító gőzhajó a hideg víz és az áramlásoktól mentes mélység miatt maradhatott...
2010-06-25
Északi Várak Útján 2010 – megjelent a Szép Magyarország magazin tematikus különszáma | részletek Kedves Olvasóink! Több mint húsz magyarországi vár és kastély történetével ismerkedhetnek meg a Szép Magyarország magazin legfrissebb, 2010. júniusában megjelent tematikus lapszámában.... |
|
Légifotós termékajánló:
Megjelent a Civertan Stúdió új váras kártyája 2009 karácsonya előtt, melynek lapjain 55 magyar vár légifotója, és 55...
A „Magyarország várainak topográfiája” sorozat második, a mai Heves megyét tárgyaló kötete – a...
A Magyar várak légifotókkal teletűzdelt fotóalbum újrakiadásáról döntött az Anno Kiadó (nagy örömömre). Megjelent a... |
A X. század várai
A területi igazgatás központjait, a törzsfői, nemzetségfői és későbbi ispáni várakat kell elsősorban megvizsgálnunk, ha közelebbi ismereteket próbálunk szerezni az új belső rend előzményeiről, születéséről. A régészeti, topográfiai kutatás elsősorban ezeknek a központoknak a kutatásával járulhat hozzá a magyar állam kialakulási folyamatának megismeréséhez. A X-XI.század magyarországi várait régóta kutatják a hazai és a külhoni történészek és régészek. Több-kevesebb információ összegyűlt a Kárpát-medence koraközépkori erődítményeivel kapcsolatban. Kisebb hányadukról modern várfelméréssel rendelkezünk, néhányukban régészeti kutatás is folyt. Általánosságban elmondhatjuk viszont, hogy a rendelkezésünkre álló kép meglehetősen egyenetlen élességű. A XX.század határmódosulásai miatt az egykori államterület jó kétharmada a szomszédos országokhoz került.Sajnos mindez erősen rányomta a bélyegét a vizsgált korszak erődítményeinek kutatására is. Az egyes nemzetek régészei, történészei sokszor egyoldalúan -történeti prekoncepcióktól vezettetve - közelítették meg a korabeli történelem, benne a várak kérdéseit. Az új nemzetállamok elkezdték keresni régmúltbeli előzményeiket. Ennek köszönhetően mind a Szlovákiához, mind a Romániához került területeken jelentős mértékű topográfiai és feltárási munkálatok indultak (a többi szomszédos országra ez a megállapítás - talán Ausztriát kivéve - kevésbé érvényes). Mindettől jórészt függetlenül - az egykori magyar királyság területének többi részét elfoglaló "utódállamok" kutatásával nem túl szoros kontaktusban - az elmúlt évtizedekben a mai Magyarországon is kiterjedt kutatásokról számolhatunk be. Összefoglalóan megállapithatjuk, hogy lett-légyen volt bármilyen mélységű és igényességű egy-egy terület kutatottsága, hiányzott az egész Kárpát-medencét azonos megközelítéssel áttekintő szemlélet.
1 |
Szóljon hozzá Ön is! |
|
|