Fotó galéria: vissza a galériába
várak, földvárak, kolostorok

| »


A pécsi Jakab-hegyi vár sáncai 1

Őskori földvár. A hegy platóján egy bronzkori telep helyén a kora vaskorban a Kárpát-medence legnagyobb vára épült fel. A két részre tagolódó erődítményt ma is 6-10 m magas, nagyrészt kőből összehordott sáncok övezik, csak a déli, hegyperemen futó sánc magassága kisebb ennél. A nagy sánc területe kb. 550 x 800 méter, délnyugati részéhez kapcsolódik az alacsonyabban fekvő, kisebbik, 400 x 250 méteres várrész, amelynek közepén egy kis magaslatot alacsonyabb sáncok kerítenek, valamiféle „akropoliszt” alkotva. E mellett nyílik a vár egyik eredeti kapuja. A másik kapu a délkeleti oldalon található. Előtte – az egykori bronzkori telep helyén – létesült a vaskori település halomsíros temetője, amelynek kőből rakott sírkamrákkal, és az azokat övező kőkörökkel ellátott, hamvasztásos rítusú sírjaiból ma is számtalan felismerhető az erdő fái alatt. A várnak ezt, a legkönnyebben támadható oldalát védték a legmagasabb sánccal, sőt később egy másik falvonulatot is húztak elé. A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett a római hódítás előtt. Egy vaskori királyság központja, fővárosa lehetett, aminek kiterjedése Alpok-Duna- Balaton-Dráva közti terület lehetett. Ezt a területet a földvár sáncairól szabd szemmel is beláthatjuk ma is. Lakói a kora vaskori Hallstatti kultúra népe volt, ők is emelték a földvár hatalmas sáncait az ie. 750 körül. Később az ie. 350 körül a Kelták foglalták el a várat, és a római időkig szintén egy királyság fővárosaként használták.A királyság hasonló nagyságú lehetett mint a Hallstatti kultúra idejében A rómaiak minden bizonnyal éppen nagysága és jó védhetősége miatt kényszeríthették városuk elhagyására az itt élőket, és alapították meg helyette a közeli Sopianae, a mai Pécs elődjét. Forrás: Wikipédia